Cseresznye és a megfelelő alkalom

Ma, ahogy a bevásárlóközpontban elsétáltam a gyümölcsök mellett, hirtelen eszembe jutott, hogy hamarosan itt a cherry blossom fesztivál, ez pedig felidézett bennem egy tavalyi történetet…

Szombat reggel volt, és elhatároztam, hogy kimegyek a piacra. A napsütés, a zsongás és a friss zöldségek mindig feldobnak, még akkor is, ha sokszor csak bámészkodni megyek vagy csak egy kicsit sétálgatni de ha már séta, szoktam venni egy pár banánt is.. Na meg akkor egy rucit is..😀

Na aztán, ahogy nézelődtem, megláttam egy idős nénit, aki cseresznyét árult. A cseresznyéi olyan gyönyörűen csillogtak, mintha apró rubinok lennének. Megálltam előtte, és már nyúltam is értük.

- Kettő kg-ot kérek szépen! - mondtam mosolyogva.

A néni rám nézett, majd csendesen így szólt:

- Kóstold meg előbb.

Meglepődtem mert ez már nem szokás mint anno a dinnye esetében ugyebár.. 😀de megfogtam egy szemet és megkóstoltam.. Pont olyan íze volt, mint fiatalkorunkban, amikor a szomszéd kertjéből szedtük a cseresznyét.

- Isteni! - mondtam, mire a néni elmosolyodott

- Na látod, ez nem véletlen. - És azzal belekezdett a történetbe. Elmesélte, hogy minden hajnalban kimegy a kis kertjébe, és gondosan válogatja ki a legszebb szemeket. Nem kapkod, nem szed le mindent egyszerre. Azt mondta:

- Az ember mindig azt hiszi, hogy minél gyorsabban csinál valamit, annál előbb készen lesz. Pedig a legjobb dolgok nem siettethetők.

Nevetve mesélte, hogy fiatal korában egyszer a kapkodás miatt leöntött egy egész láda cseresznyét a járdára, és két órát térdelt a kövek között, hogy összeszedje.

- Azóta tudom - kacsintott -, hogy néha jobb lassabban csinálni a dolgokat, de jól. 😀

Hazafelé menet elgondolkodtam ezen... Sokszor én is hajlamos vagyok kapkodni, hogy "legyek túl rajta". De eszembe jutott a néni cseresznyéje, és rájöttem:

A legédesebb dolgok azok, amiket nem sietünk el..

Otthon aztán leültem, és nyugodtan, komótosan falatoztam a cseresznyéből. És tudod mit? Minden egyes szem még finomabbnak tűnt. 😊